Ez az időszak jóval több egyszerű adminisztratív átrendeződésnél. Egy új kormány számára az első hetek döntik el, mennyire gyorsan és hatékonyan tudja átvenni az állam működtetését. A miniszterek kinevezése csak az első lépés, az igazi munka akkor kezdődik, amikor felállnak a szakmai stábok, tisztázódnak a hatáskörök, és megkezdődik az előző kabinet döntéseinek, szerződéseinek és vállalásainak áttekintése.
A helyzetet tovább feszíti a 4iG és a Honvédelmi Minisztérium között kötött, 1311 milliárd forintos keretszerződés ügye, amelyet a hírek szerint nem sokkal a választások előtt írtak alá. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a megállapodás hosszú évek szakmai előkészítésének eredménye volt, nem politikai döntés.
Az új kormány egyik legfontosabb feladata most az állam működésének stabil átvétele. A minisztériumokban nem állhat le az ügyintézés, a kifizetéseknek folytatódniuk kell, miközben az új vezetésnek gyorsan fel kell mérnie, milyen állapotban veszi át az országot. Az államtitkárok és szakmai vezetők szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők irányítják a napi szakpolitikai munkát, egyeztetnek az intézményekkel és előkészítik a későbbi kormányzati döntéseket.
A hétfői kormányülésen várhatóan több érzékeny ügy is napirendre kerülhet. Szó lehet az aszályhelyzetről, a felsőoktatás átalakításáról, valamint az előző kormány utolsó időszakában kötött nagy állami szerződések átvilágításáról. Az első kabinetülésen már szó esett pénzügyi stopról, uniós forrásokról, vízügyi koordinációról és az üzemanyag-ellátásról is.
A 4iG-s honvédelmi szerződés az első komoly átvilágítási teszt lehet az új kabinet számára. A közvélemény választ vár arra, pontosan milyen rendszer kiépítéséről van szó, mi indokolta az óriási keretösszeget, milyen kötelezettségeket vállalt az állam, és mennyire indokolt a szerződés időzítése. Az ügy azért különösen érzékeny, mert egyszerre érinti a közpénzek felhasználását, a nemzetbiztonságot és az előző kormány utolsó döntéseit.
Közben az új minisztériumi struktúra is formálódik. Egy kormányváltás után gyakran új feladatmegosztás alakul ki: egyes tárcák megszűnnek, mások új szerepet kapnak. Ez nemcsak szervezeti kérdés, hanem a döntések sebességére és irányára is hatással lehet. A Tisza-kormány számára különösen fontos, hogy gyorsan hiteles szakembergárdát állítson fel.
Az aszályhelyzet szintén sürgető problémává vált. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a vízmegtartás, az öntözés és a mezőgazdasági vízellátás már nemcsak agrárkérdés, hanem gazdasági és társadalmi ügy is. Az új kabinet első ülésén már foglalkoztak a vízügyi koordinációval, most pedig az lehet a kérdés, milyen konkrét intézkedések következnek.
A felsőoktatás átalakítása szintén érzékeny terület. Az elmúlt évek alapítványi modellje és az uniós viták miatt az új kormány várhatóan hozzá akar nyúlni az egyetemi rendszerhez. A kérdés nemcsak az intézmények működéséről szól, hanem arról is, hogy milyen jövő vár a magyar felsőoktatásra, kutatásra és a fiatal diplomásokra.
Az első napok alapján Magyar Péter gyors tempót diktál: egymást követik a kormányülések, átvilágítások, személyi döntések és stratégiai bejelentések. Ez sok választónak határozott fellépésnek tűnhet, ugyanakkor a gyorsaság kockázatokat is rejt. A következő hetekben az döntheti el az új kormány megítélését, hogy a politikai lendületből sikerül-e stabil, átlátható és működő kormányzást építeni.
A választók ugyanis végső soron nem a minisztériumi kinevezésekre kíváncsiak, hanem arra, hogy működik-e az ország: érkeznek-e az uniós pénzek, kezelik-e az aszályt, javul-e az egészségügy és az oktatás, valamint lesznek-e valódi következményei az esetleges vitatott állami szerződéseknek. A hétfői kormányülés ezért fontos irányt mutathat arra, milyen prioritások mentén indul el az új kabinet működése.