Az új miniszterelnök világossá tette, hogy szerinte Magyarország nem egyszerűen kormányváltáson ment keresztül, hanem történelmi fordulóponthoz érkezett. Beszédében többször hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb feladata a „szembenézés, igazságtétel és megbékélés” lesz, mert állítása szerint valódi megújulás csak akkor lehetséges, ha az ország őszintén feldolgozza az elmúlt évek történéseit.
A parlamenti felszólalás már az első percekben rendkívüli figyelmet váltott ki, különösen azért, mert Magyar Péter nemcsak általános politikai kritikákat fogalmazott meg, hanem konkrét intézkedéseket, intézményi reformokat és személyi következményeket is kilátásba helyezett. A beszéd egyik legfeszültebb pillanata akkor következett, amikor nyíltan lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, közvetlenül az Országgyűlésben, az államfő jelenlétében.
Beszédét ünnepélyes hangnemben kezdte, és arról beszélt, hogy a miniszterelnöki tisztséget nem hatalmi pozíciónak, hanem történelmi felelősségnek tekinti. Kiemelte, hogy szeretne méltó lenni olyan korábbi magyar politikusok örökségéhez, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József.
A miniszterelnök szerint az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája az volt, hogy a politika eltávolodott az emberektől, és a hatalom sok esetben öncélúvá vált. Úgy fogalmazott, személyesen is látta, hogyan szakadhat el egy vezető attól a társadalomtól, amelytől a felhatalmazását kapta. „Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni fogom a hazámat” – jelentette ki a parlamenti pulpituson. Beszédében idézte Antall József korábbi szavait is: „Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli.”
Magyar Péter szerint a választók nem egyszerű politikai váltást akartak, hanem egy teljes korszak lezárását. Úgy fogalmazott, hogy az ország előtt most valódi rendszerváltás áll, amelynek alapja a múlt feltárása és a felelősség megállapítása lehet. A beszéd egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor kijelentette: „Véget ért az Orbán–Gyurcsány-korszak.” Szerinte szimbolikus jelentőségű, hogy sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc nincs már jelen a parlamenti politikában. Úgy fogalmazott, hogy mindketten politikailag és erkölcsileg is megbuktak, és amikor felelősséget kellett volna vállalniuk az ország helyzetéért, „elsomfordáltak”.
A miniszterelnök rendkívül súlyos társadalmi és gazdasági problémákról is beszélt. Állítása szerint Magyarországot mély szociális válság sújtja, és szerinte milliók élnek bizonytalan körülmények között. Többek között említette a szegénységet, a nyugdíjasok nehéz helyzetét, a gyermekek nélkülözését, az egészségügyi rendszer problémáit és a lakhatási válságot is.
Magyar Péter szerint miközben az ország jelentős része egyre nehezebb helyzetbe került, egy szűk politikai és gazdasági elit példátlan mértékű vagyont halmozott fel. Beszédében arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél évtized során szerinte hatalmas mennyiségű közvagyon tűnt el különböző konstrukciókon keresztül.
A felszólalás egyik legfontosabb konkrét bejelentése az volt, hogy az új kormány létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Az intézmény feladata az elmúlt évtizedek közvagyonnal kapcsolatos ügyeinek feltárása, valamint az esetlegesen jogellenesen megszerzett vagyonok visszaszerzésének elősegítése lesz. A miniszterelnök szerint az új hivatal többek között a közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az állami beruházások túlárazását, az uniós források felhasználását és különböző pénzügyi konstrukciókat is vizsgálhat majd.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország” – fogalmazott.
A beszéd egyik legnagyobb politikai vihart kiváltó része azonban kétségtelenül az volt, amikor Magyar Péter felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy május 31-ig mondjon le tisztségéről. A miniszterelnök szerint több állami intézmény elveszítette társadalmi hitelességét, mert szerinte politikailag kiszolgálta az előző rendszert. Úgy fogalmazott, hogy az államfő csak most kezdett aggódni a jogállamiságért, miközben korábban hallgatott olyan ügyekben, amelyek szerinte súlyosan sértették a demokratikus normákat. Beszédében külön említette a civilek és újságírók elleni támadásokat, a gyermekvédelmi botrányokat, valamint bizonyos titkosszolgálati ügyeket és politikai kampányokat is.
A miniszterelnök beszédének egyik legérzelmesebb része az volt, amikor nyilvánosan bocsánatot kért több társadalmi csoporttól. Megszólította többek között a gyermekvédelmi rendszer áldozatait, a tanárokat, az egészségügyi dolgozókat, az újságírókat és a civileket is. Azt mondta, szerinte az elmúlt években sok embert megbélyegeztek pusztán azért, mert kritikát fogalmaztak meg vagy más véleményt képviseltek.
Magyar Péter alkotmányos reformokat is bejelentett. Beszélt arról, hogy szerinte helyre kell állítani az intézményi függetlenséget és meg kell erősíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét. Emellett kezdeményezni kívánja a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását is.
A külpolitikai irányvonalról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak helyre kell állítania nemzetközi hitelességét és meg kell erősítenie európai kapcsolatait. Az új kormány céljai között említette az uniós források hazahozatalát, az ország európai pozíciójának megerősítését és a nyugati szövetségi rendszerrel való együttműködés stabilizálását is.
Beszéde végén arról beszélt, hogy az új kabinet minden magyar kormánya kíván lenni, és lépésről lépésre szeretnék újraépíteni az állami intézményeket, a közbizalmat és a társadalmi összetartozást. Felszólalását a következő mondattal zárta: „Isten áldja Magyarországot és minden magyart itthon és szerte a világon!”
A parlamenti beszéd alapján egyértelművé vált, hogy az új miniszterelnök nem csupán egy új kormányzati ciklust, hanem teljes politikai korszakváltást hirdetett meg. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az elhangzott ígéretekből és reformtervekből mennyi valósul meg a gyakorlatban.