A változás 2025 februárjában lépett életbe, amikor a közlekedési hatósági díjakat átlagosan 35 százalékkal emelték meg. Ez az intézkedés azonnal érintette az egyedi és egyénileg választott rendszámtáblák piacát is. Az addig is drágának számító rendszámok ára új szintre emelkedett: az egyénileg kiválasztott rendszám díja 112 450 forintról nőtt tovább, míg az egyedi rendszám ára a korábbi 435 ezer forintról 587 250 forintra emelkedett. Ez utóbbi összeg már sokak számára inkább luxuskiadásnak számít, mint különleges autós extrának.
Az időzítés különösen érdekes volt, hiszen a piac néhány évvel korábban még bővülő lehetőségeket kapott. A 2022-ben bevezetett új, hétkarakteres rendszámstruktúra elméletileg jóval nagyobb szabadságot biztosított az autótulajdonosoknak. A négy betűből és három számból álló kombinációk száma jelentősen megnőtt, így sokan arra számítottak, hogy az egyedi rendszámok népszerűsége tovább erősödik. A szabályozás azonban továbbra is szigorú keretek között tartja az igényelhető kombinációkat. Csak olyan rendszám kérhető, amely „sorozatban előállítható”, vagyis számos kreatív vagy különleges kombináció eleve kizárt. Többen úgy vélik, hogy ez a rendszer részben tudatosan terelhette a vásárlókat a jóval drágább egyedi kategória felé, bár a friss számok alapján ez a stratégia nem bizonyult igazán sikeresnek.
Az áremelés előtt rövid időre még valóban felpörgött a piac. Sokan igyekeztek még a drágulás előtt igényelni saját rendszámukat, így 2024 novemberétől 2025 január végéig körülbelül 1600 egyéni és több mint 300 egyedi rendszámot kértek az autósok. Ez azonban inkább egy előrehozott vásárlási hullámnak bizonyult. A februári áremelés után ugyanis látványos visszaesés következett. A következő hónapokban az egyéni rendszámok iránti kereslet több mint 50 százalékkal csökkent, míg az egyedi rendszámok esetében a visszaesés elérte a 66 százalékot is. Ez azt jelenti, hogy február és április között már csupán 785 egyéni és alig több mint száz egyedi rendszámot igényeltek.
Az éves adatok is egyértelműen mutatják a trendet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium összesítése szerint az áremelést követő egy évben 4147 egyéni és 573 egyedi rendszám talált gazdára. Ez az előző időszakhoz képest jelentős visszaesést jelent: az egyéni rendszámoknál közel 20 százalékos, az egyedieknél pedig több mint 30 százalékos csökkenés látható.
Talán a legérdekesebb azonban az, hogy az állam bevétele mégsem nőtt számottevően. Bár az árakat jelentősen megemelték, az ebből származó pluszbevétel mindössze néhány tízmillió forinttal lett magasabb, ami nagyjából 3 százalékos növekedést jelent. Vagyis a kereslet csökkenése szinte teljes egészében „elvitte” az áremelésből remélt többletet.
Ez a helyzet jól szemlélteti az árérzékenység működését. Sokan gondolják úgy, hogy a prémium vagy presztízsjellegű termékek vásárlói kevésbé érzékenyek az áremelésekre, a rendszámtáblák piaca azonban ennek az ellenkezőjét mutatta meg. Úgy tűnik, hogy még azoknál is van egy határ, akik hajlandók külön fizetni az egyediségért és a személyre szabott megjelenésért.
A mostani folyamatok alapján könnyen elképzelhető, hogy a jövőben újragondolják az árképzést vagy akár a szabályozási rendszert is. Az állam számára ugyanis csak akkor lehet hosszú távon sikeres ez a piac, ha sikerül megtalálni azt az egyensúlyt, ahol a díjak még elegendő bevételt termelnek, ugyanakkor nem riasztják el teljesen az érdeklődőket.
Az egyedi rendszámok piaca ugyan viszonylag szűk terület, mégis jól látható rajta egy általános gazdasági jelenség: a túl gyors és túl nagy mértékű drágulás még a különleges, státuszszimbólumnak számító termékek esetében is könnyen visszavetheti a keresletet.