A hitelezés ugyanis nem pusztán banki statisztika. Hitelből indulhatnak beruházások, fejlesztések, gépbeszerzések, új munkahelyek vagy akár lakásfelújítások is. Ha több pénz jut a gazdaságba, az hosszabb távon a növekedést is támogathatja.
A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. A háborús konfliktusok, az energiapiaci ingadozások, az inflációs félelmek és az európai gazdaság lassulása miatt sok vállalkozás inkább kivár. Hiába van pénz a bankokban, egy cég csak akkor vesz fel hitelt, ha látja maga előtt a növekedés lehetőségét és a kiszámítható működési környezetet.
A szakértők szerint ezért nem általános hitelélénkítő programokra lenne szükség, hanem célzott támogatásokra. Más problémákkal küzd a mezőgazdaság, másokkal az építőipar, az exportáló középvállalatok vagy a családi kisvállalkozások. Egy jól működő rendszer nemcsak a legerősebb cégekhez juttat forrást, hanem azokhoz is, amelyek eddig kimaradtak a banki finanszírozásból.
Különösen figyelemre méltó, hogy nagyjából harmincezer magyar vállalkozás évek óta nem használ banki hitelt. Ennek oka részben az óvatosság, részben a korábbi rossz tapasztalatok, illetve az, hogy sok kisebb cég nem rendelkezik megfelelő pénzügyi háttérrel vagy üzleti tervvel. Ez viszont hosszabb távon visszafoghatja a fejlődésüket és a gazdaság versenyképességét is.
A lakosság szintén óvatos maradt a hitelfelvétellel kapcsolatban. A 2008-as devizahitel-válság emléke még mindig erősen él sok családban. Bár a mai hitelpiac jóval szigorúbban szabályozott és átláthatóbb, sokan továbbra is kockázatosnak érzik az eladósodást. Nem véletlen, hogy a támogatott konstrukciók – például kamattámogatott hitelek – sokkal népszerűbbek, mint a teljesen piaci alapú megoldások.
A magyar gazdaságban ráadásul a hitelpenetráció még mindig alacsonyabb az uniós átlagnál. Ez egyszerre jelent óvatosságot és kihasználatlan lehetőséget. Egy egészséges hitelpiac nem arról szól, hogy mindenki eladósodik, hanem arról, hogy aki fenntartható módon szeretne fejlődni, az megfelelő feltételekkel forráshoz tud jutni.
A magas banki költségek ugyanakkor továbbra is problémát jelentenek. A számlavezetési díjak, utalási költségek és tranzakciós terhek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is terheli. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy olyan digitális szolgáltatók, mint Revolut vagy Wise egyre népszerűbbé váltak Magyarországon.
A fintech cégek megjelenése ugyanakkor versenyre kényszerítette a hagyományos bankokat is. Egyre több pénzintézet fejleszt digitális szolgáltatásokat, egyszerűsíti az online ügyintézést és próbál kedvezőbb díjakat kínálni.
A következő évek egyik nagy kérdése az lehet, hogy sikerül-e a stabil bankrendszeri háttérből valódi gazdasági lendületet teremteni. Ehhez nemcsak több hitelre van szükség, hanem kiszámítható gazdaságpolitikára, alacsonyabb költségekre, célzott programokra és olyan környezetre, amelyben a vállalkozások és a családok is biztonságban érzik magukat a hosszabb távú döntések meghozatalakor.