A konfliktus egyik legnagyobb gazdasági következménye jelenleg az, hogy bizonytalanná váltak az energiaellátási útvonalak, miközben a tengeri szállítás is nehezebbé és költségesebbé vált. A Közel-Kelet ugyanis kulcsszerepet játszik a globális olaj- és földgázellátásban, ezért minden feszültség azonnal megjelenik a világpiaci árakban is. Az olaj drágulása pedig szinte minden gazdasági területre begyűrűzik: emelkednek a szállítási költségek, drágábbá válik a termelés, és végül a fogyasztói árak is növekednek.
Az Egyesült Államokban például márciusban az éves infláció 3,3 százalékra gyorsult a februári 2,4 százalékról. Az elemzők szerint ebben meghatározó szerepe volt az energiaárak emelkedésének. Az energia éves szinten 12,5 százalékkal drágult, ezen belül különösen látványos volt a fűtőolaj és az üzemanyagok áremelkedése. A fűtőolaj ára több mint 44 százalékkal nőtt, míg a benzin közel 19 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-infláció ugyan egyelőre mérsékeltebb maradt, de már itt is látható a gyorsulás: a februári 2 százalék után márciusban 2,7 százalékos drágulást mértek.
Az euróövezetben hasonló folyamatok rajzolódnak ki. Márciusban az éves infláció 2,6 százalékra emelkedett, miközben februárban még 1,9 százalékon állt. A legnagyobb fordulat itt is az energiaáraknál történt. Februárban még éves szinten csökkenést mértek, márciusra azonban már több mint 5 százalékos növekedés jelent meg. Havi alapon az energiaárak közel 7 százalékkal ugrottak meg, ami jól mutatja, milyen gyorsan reagálnak a piacok a geopolitikai bizonytalanságokra.
A szakértők szerint különösen fontos, hogy az energia drágulása idővel az élelmiszerpiacokra is átterjedhet. A mezőgazdaság ugyanis rendkívül energiaigényes ágazat: a termeléshez üzemanyag, műtrágya, szállítás és hűtési kapacitás szükséges, amelyek ára közvetlenül függ az energiahordozók költségétől. Emiatt sok elemző arra számít, hogy a következő hónapokban az élelmiszerárak növekedése is erőteljesebbé válhat.
Kína helyzete valamivel eltérő képet mutat. Ott márciusban lassult az infláció, 1 százalékra csökkent a februári 1,3 százalékról. Bár az energiaárak ott is emelkednek, az ország jelentős stratégiai tartalékokkal rendelkezik, ami rövid távon mérsékelheti a külső sokkok hatását. A beszámolók szerint Kína az elmúlt időszakban rekordmennyiségű nyersolajat importált és nagy készleteket halmozott fel, így kevésbé kiszolgáltatott a hirtelen ármozgásoknak.
A gazdasági elemzők szerint a jelenlegi helyzet egyik legnagyobb veszélye az, hogy az infláció újra tartósan magas szinten ragadhat. Sok országban már éppen kezdett lassulni az áremelkedés üteme, a mostani konfliktus azonban ismét felfelé nyomhatja az árakat. Ez különösen érzékenyen érintheti a háztartásokat, hiszen az energia és az élelmiszer a mindennapi kiadások legfontosabb részei közé tartozik.
A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy meddig húzódik el a konfliktus, és mennyire sikerül stabilizálni az energiapiacokat. Ha a feszültség tartós marad, akkor az infláció világszerte újabb kihívást jelenthet a gazdaságok számára, és a drágulás a hétköznapi élet szinte minden területén érezhetővé válhat.